Hajónapló A hajónaplóban az általunk fontosnak tartott cikkekbõl, elemzésekbõl válogatunk. Gyurcsány-botrány: hogyan kommunikáljuk a válságot? Istvánko Viktória, Menedzsment Fórum, 2006. szeptember 20. A válságkommunikációs filozófia alapja, hogy a szervezet beismeri: hibázott. Formailag ugyan vitatható, hogy egy tisztázatlan körülmények közt napvilágra került felvételben kell-e elismerni hazánk gazdasági gondjait, ennek ellenére a lépés szakértõk szerint logikus volt. Az mfor.hu a Gyurcsány-botrány apropóján a nehéz helyzetekben célravezetõ kommunikációs stratégiát vizsgálta. Ritka a válságkezelési forgatókönyv Az azonnali reakció és az õszinte, tartalmilag pontos tájékoztatás a két legfontosabb fegyver a válságkommunikáció során, állítja dr. Szûcs Ervin, a Weber Shandwick kommunikációs tanácsadó cég ügyvezetõ igazgatója. Nem volt törés a kommunikációban Az elhíresült Gyurcsány-beszéd vasárnapi nyilvánosságra hozatalában formailag ugyan lát kivetnivalót a vezetõ, a kommunikációban viszont nem érzékel törést. "Az még nyitott kérdés, mennyire rombolja a miniszterelnök imázsát a kommunikáció" - vélekedett dr. Szûcs Ervin. A szakértõ a gazdaság szereplõire nézve nem lát veszélyt. Így képzeletbeli cégünknek sem a jelenlegi helyzet miatt ajánlaná, hogy készítsen válságkezelési programot, hanem azért, hogy olyan helyzetekre is legyen felkészülve, amire nemigen lehet. Nálunk még ritka a válságkezelési forgatókönyv "A jó válságkezelési könyv olyan, mint amikor elmegy a világítás, de tudjuk, hol keressük a zseblámpát" - élt érzékletes példával Lakatos Zsófia, a Capital Communications egyik igazgatója, aki szerint ennél jóval költségesebb mulatság, ha tüzet kell oltani. "Az már régen rossz, ha az ügynökségnek kell figyelmeztetnie az ügyfelet, hogy szükség van egy tervre. Krízis elõbb vagy utóbb minden vállalat életében bekövetkezik" - véli a szakember. Egyben mindkét ügynökség vezetõje és dr. Noszkay Erzsébet, válságmenedzsmenttel foglalkozó egyetemi docens is egyetértett: a hazai szervezetek életében még ritka, hogy rendelkeznének válságkezelési forgatókönyvvel, amelynek egyébként csak egy szelete a kommunikáció. A docens szerint önerõbõl a válság már meg sem oldható, ahhoz elfogulatlan, külsõ megítélõre is szükség van. Igaz, a nagyobb hazai- és multinacionális vállalatok már próbálják felvértezni magukat ilyen tervvel. Az iparágak közül a dohány-, a gyógyszer-, valamint az élelmiszeripar eszmélt legkorábban, de ide sorolható az energiaszektor is. Mi a válság? A válság fogalmának meghatározásában a megkérdezett szakértõk nem értettek egyet. Míg a kommunikációs ügynökségek minden, az alap- mûködésre és az imázsra potenciálisan negatív hatást gyakorló eseményt idesoroltak, addig dr. Noszkay Erzsébet válságmenedzsmenttel foglal- kozó egyetemi docens szerint a szakirodalom a krízis fogalmát akkor használja, amennyiben természeti katasztrófák, terrortá- madások által okozott problémáról van szó. Lakatos Zsófia szerint krízis és válság kommunikálása között már csak azért sem lehet különbséget tenni, mert mindkét szót az angol "crisis"-ból fordítják. Készüljünk fel a legrosszabbra is Dr. Szûcs Ervin jó és rossz példával egyaránt szolgált. Elõrelátó volt például az a vállalat, amely már akkor megkereste az ügynökséget, amikor a madárinfluenza még el sem érte az ország határát. Nem mondható el viszont ugyanez arról az ügyfélrõl, amely azok után fordult az irodához, hogy a Gazdasági Versenyhivatal elmarasztaló határozatát kézhez kapta. Saját példa alapján véli úgy a vezetõ, hogy akkor is szerencsésebb a legrosszabbra készülni, ha uniós pénzbõl indít nagyobb volumenû beruházást egy vállalat. "Ilyen esetben politikai természetû válságtól lehet tartani" - tette hozzá a vezetõ. Új elemek kellenek a krízistervben Ugyancsak fontos kérdés, hogy mit tegyen egy vállalati vezetõ, ha több napos konferenciára indul külföldre üzleti partnereihez, ahol hazánk belpolitikai eseményei is szóba kerülhetnek. "Gazdasági szempontból csak a stabilitás releváns, így az az iránti elkötelezettséget kellene kommunikálni" - véli dr. Szûcs Ervin. Mivel az elmúlt 16 évben a hét eleji zavargásokhoz hasonló jellegû, komoly nemzetközi visszhangot kiváltó eseményre nem került sor hazánkban, így a Capital Communications nem is épített be erre vonatkozó elemet krízisterveibe. A jövõben viszont mindenképpen számolna vele az ügynökség, fõként olyan ügyfelek esetében, amelyek nemzetközi kapcsolatokkal is rendelkeznek. A forgatókönyv A válságstáb tagjai: elsõ számú vezetõ, hr-, pr- és pénzügyi vezetõ, jogász, logisztikai vezetõ és az arc, akihez leginkább köthetõ a vállalat. A team kiegészülhet a kommunikációs ügynökséggel és egy külsõ szakértõvel, utóbbi megerõsítheti a kommunikáltakat. A forgatókönyvbõl kiderül például, hogy ki, mikor és kit kell, hogy felhívjon, illet- ve hol találkozzanak a szereplõk. Az USA-ban sokszor túlélõcsomagot állítanak össze, amiben mobiltelefon, laptop és névjegykártya is helyet kap. Egyes cégek krízis esetén használatos irodát is fenntartanak Istvánko Viktória Gyurcsány-botrány: hogyan kommunikáljuk a válságot? Menedzsment Fórum, 2006. szeptember 20.